Blogolni vagy nem blogolni? Ez itt a kérdés! A blogolás, ha az ember jól csinálja, még mindig egy időigényes dolog, ám csábító az ígéret, hogy akár ingyen hoz a weboldalunkra érdeklődőket. Az elmúlt egy-másfél évben szinte minden ügyfelünk és tanulónk feltette a nagy kérdést:
„Csilla, van még értelme blogolni? Az AI úgyis válaszol mindenre.”
És teljesen érthető, hogy felmerül ez a kérdés. Megjelentek az AI-összefoglalók a Google keresőben, egyre többen kérdezik ChatGPT-t, Claude-ot vagy Geminit, és sokszor tényleg megkapják a választ anélkül, hogy tíz weboldalt végigkattintanának.
De tudod mit? Ebből nem az következik, hogy már nem kell vagy nem érdemes blogot írni. Épp ellenkezőleg: most éri meg igazán blogolni. Csak nem ugyanazokkal a célokkal és nem ugyanazokkal a szabályokkal, mint néhány évvel ezelőtt.
Hogy csak egy példát mondjak: a „gyorsan írjunk 30 általános cikket, hátha valamelyik feljön Google-ben” korszakának valóban nincs sok értelme. A blog viszont továbbra is az egyik legjobb eszköz arra, hogy megmutasd, mihez értesz, hogyan gondolkodsz, és miért pont hozzád forduljon az, akinek segítségre van szüksége.
Jó, de ezt hogyan érhetem el? – teszed fel a kérdést teljesen jogosan. Ebben a blogbejegyzésben ezt járjuk körül.
Az AI sok mindenre képes. De nem tud helyetted tapasztalatot szerezni.
Az AI nagyon jól összefoglalja az általános információkat – amikor épp nem hallucinál. Meg tudja mondani például, milyen jelei lehetnek a stresszevésnek, hogyan érdemes készülni egy coachingfolyamatra, vagy mire figyeljünk egy étrend-kiegészítő kiválasztásakor.
Van viszont valami, amire nem képes: hitelesen elmondani, mit tapasztalsz te a saját területeden, a való életben, hús-vér emberekkel. Ügyfelekkel, vevőkkel, kliensekkel, vásárlókkal.
Egy dietetikus például írhat arról, milyen félreértésekkel találkozik a leggyakrabban inzulinrezisztenciával kapcsolatban az első konzultációkon. Egy coach megoszthatja, miért nem a motiváció hiánya a fő probléma sok túlterhelt vállalkozónál. Egy terapeuta írhat arról, milyen kérdéseket érdemes feltenni magunknak, mielőtt segítséget kérünk – természetesen általános tájékoztató jelleggel, nem egyéni terápiás tanácsként.
Ezeket a nézőpontokat nem lehet egyszerűen összefoglalni valaki más helyett. Viszont nagyon is érdekelhetik azokat, akik már közel állnak ahhoz, hogy az ügyfeleid vagy vásárlóid legyenek.
A jó blogcikk ma nem attól jó, hogy definíciókat sorol fel, vagy más megfogalmazásban puffogtatja ugyanazokat az általános tényeket, mint a konkurencia. Attól jó, hogy segít az olvasónak jobban érteni a saját helyzetét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne 2 perc alatt, 1 mondatos promptok alapján ChatGPT-vel készült általános írásokkal töltsd fel a blogszekciót a weboldaladon. Ezek tényleg egy darab érdeklődőt nem fognak hozni, csak a reputációdat rombolják mind a látogatók, mind a keresőmotorok és -robotok „szemében”.
Az E-E-A-T jelentősége egy kisvállalkozó életében
Ha csak egy SEO-s kifejezést ismersz és használsz a gyakorlatban kisvállalkozóként, akkor az legyen az E-E-A-T.
Nem, ez nem egy űrlény, és nem is valami rendkívül kacifántos, érthetetlen dolog. Az E-E-A-T röviden a tapasztalat, szakértelem, tekintély és bizalom szempontjait jelenti. Nem titkos SEO-trükk, amit kipipálsz, és másnap az első helyen vagy Google-ben. Inkább egy jó minőségű tartalom ismertetőjele.
De mit jelent az E-E-A-T a gyakorlatban?
- Tapasztalat (Experience): Ne csak azt írd le, amit az interneten is bárki megtalál, hanem azt is, mit látsz te a saját munkád során az ügyfeleiddel, vásárlóiddal. Például dietetikusként megírhatod, milyen tévhitekkel találkozol újra és újra az első konzultációkon.
- Szakértelem (Expertise): Derüljön ki, hogy nemcsak van egy véleményed a témáról, hanem megvan a tudásod, végzettséged vagy releváns gyakorlatod is ahhoz, hogy beszélj róla. Ha terapeuta vagy, ezt egy rövid szerzői bemutatkozással, a végzettségeid és a szakterületeid feltüntetésével is alá tudod támasztani.
- Tekintély: Nem elég azt állítani magadról, hogy jó vagy – az is számít, hogy mások hivatkoznak-e rád, ajánlanak-e, idézik-e a véleményedet, vagy ismernek-e szakmailag. Ilyen lehet például egy podcastmeghívás, egy szakmai cikkben szereplő idézet vagy egy releváns oldalról érkező hivatkozás.
- Bizalom: Legyél pontos, átlátható és őszinte; legyen világos, ki vagy, miben tudsz segíteni, és hol vannak a kompetenciád határai. Ezt többek között valódi szerzői bemutatkozással, hiteles forrásokkal, friss információkkal, egyértelmű kapcsolatfelvételi lehetőséggel és biztonságos weboldallal tudod alátámasztani.
Szakértőknél, szolgáltató vállalkozásoknál mindez különösen fontos. Ha valaki terapeutát, dietetikust vagy coachot keres, nem csak azt nézi, hogy az illető szakmailag jó-e. Azt is szeretné érezni, hogy érti-e az ő problémáját, biztonságosnak tűnik-e vele a közös munka, és mások is megbízható szakemberként tekintenek-e rá. És persze a keresők is ezt figyelik és „értékelik”. Sőt, webshopok esetében is gyakran ez az, ami meg tud különböztetni a tömegcikket áruló konkurenciától.
De jó lenne, ha valaki megmutatná, hogyan kell ezt csinálni a gyakorlatban! – gondolhatod most. Na jó, segítek. Itt egy ingyenes csekklista, ami alapján már ma elindulhatsz:
Nézzünk azért még meg pár dilemmát, például, hogy mégis miről írjál, illetve hogy hogyan ne rontsd el a blogolást már az elején azzal, hogy rossz témákat válszatasz.
A témaválasztás még fontosabb lett
Az egyik leggyakoribb hiba, amit látok hogy valaki túl tág témában próbál blogolni. Amolyan magazinosan, vagy ahogy a konzultációkon szoktam magyarázni: „nőklapjásan”. Például „coachingról”. Vagy „egészséges életmódról”. Vagy „önismeretről”. Ezek önmagukban hatalmas témák. Ha mindenről próbálsz írni, könnyen olyan lesz a blogod, mint egy általános tudástár: sok hasznos információ van benne, csak éppen nehéz megérteni, hogy pontosan kinek és miben tudsz segíteni. Hidd el, sokkal többet fogsz elérni, ha szűkebben fogalmazol: az emberek ugyanis így fognak magukra ismerni az írásaidban.
Például:
- coachként a túlterhelt, növekedésben lévő vállalkozók döntési nehézségeiről írsz;
- dietetikusként azoknak segítesz, akik nem újabb tiltólistát keresnek, hanem fenntartható étkezési rendszert;
- terapeutaként a segítségkérés, a határok vagy a párkapcsolati minták témáját járod körül;
- kis webshop-tulajdonosként megmutatod, hogyan választasz termékeket, milyen szempontok alapján tesztelsz beszállítókat, vagy hogyan segítesz a vásárlóknak eligazodni a kínálatban.
Ez építi azt, amit sokan topical authoritynek neveznek: hogy egy konkrét, jól körülhatárolható témában következetesen értékes, megbízható hang legyél. Nem az a cél, hogy te legyél „a coaching szakértője” az egész interneten. Az a cél, hogy amikor a neked való ügyfélnek felmerül egy nagyon konkrét kérdése, eszébe juthass te.
Kezed már átérezni a nagy összefüggést? Te nagyon konkrét témákról írsz embereknek -> ők magukra ismernek, megszólítva érzik magukat -> ezért az ügyfeleiddé válnak -> pont azért, mert ezen a speciális alterületén a szakmádnak már jó vagy -> még több tapasztalatod lesz.
Mert ez a lényeg, igaz? Hogy az ideális vevőd, ügyfeled azt érezze: ez nekem szól! Aztán megtegye a következő lépést: jelentkezzen, vásároljon. Ehhez persze el kell nyerned a bizalmát.
A blog bizalmat épít – még a kapcsolatfelvétel előtt
Szolgáltatást venni általában nem impulzusdöntés. Lehet, hogy valaki hónapok óta gondolkodik azon, hogy dietetikushoz forduljon. Lehet, hogy érzi, szüksége lenne valamilyen étrendkiegészítőre, de kifejezetten nem az ár alapján akar dönteni. Vagy keres egy terapeutát, de sok benne a bizonytalanság, és nem meri rögtön felvenni a kapcsolatot.
Egy jó blogcikk ilyenkor tulajdonképpen egy első találkozás. Az olvasó megtapasztalhatja, hogyan kommunikálsz. Látja, milyen kérdéseket teszel fel, milyen mélységben gondolkodsz, hogyan árnyalsz egy problémát. És mire eljut a kapcsolatfelvételig, már nem egy teljesen ismeretlen szolgáltatóhoz ír. Ezért fontos, hogy a saját hangodon írj. Ne a ChatGPT hangján, ne mások hangján és ne is egy robotikus, személytelen, semleges, „tudományos” hangon.
Persze ez nem jelenti azt, hogy minden olvasóból ügyfél lesz. Nem is ez a cél. Hanem az, hogy aki valóban illik hozzád, az könnyebben felismerje: „Igen, szerintem vele érdemes lenne beszélnem.”
A blogoddal felkészítheted az ügyfeled
Sok érdeklődő még nem kész arra, hogy azonnal szolgáltatást vásároljon. Nem azért, mert nem érdekli a megoldás, hanem mert még nem fogalmazta meg pontosan a problémáját.
Egy coach cikke segíthet felismerni, hogy a halogatás mögött nem mindig lustaság van. Egy dietetikus cikke tisztázhatja, mire való és mire nem való egy első konzultáció. Egy terapeuta írása segíthet abban, hogy valaki megértse: nem kell „elég rosszul” lennie ahhoz, hogy segítséget kérjen. Amikor ezek az emberek később jelentkeznek, sokkal felkészültebben érkeznek. Jobban értik, milyen kérdéssel fordulnak hozzád, és mit várhatnak a folyamattól. Ez nekik is jó. Neked is.
Sokan tartanak attól, hogy ha túl sokat elárulnak a blogjukon, akkor már nem fognak jelentkezni az emberek, mert „mindent tudni fognak”. A tapasztalat azonban nem ezt mutatja. Először is, egy blogcikkben nem tudod elmagyarázni az egész területedet (ha igen, akkor gratulálok, neked sikerült tényleg túl szűk témát választanod – de szerintem nem ez a helyzet). Másodszor, mennyivel jobb már, amikor az emberek a személyre szabott segítségért keresnek szolgáltatóként, vagy esetleg egyáltalán nem keresnek webshop tulajdonosként (értsd: nem terhelik az ügyfélszolgálati kapacitást), mert már előedukáltad őket?
A blog része lehet a vevőszerző folyamatodnak
Persze, csak he nem hagyod ki a legfontosabb részt. A blog ugyanis nemcsak arra van, hogy megoszd a tudásod és megcsillogtasd a szakértelmed. Üzleti szempontból is lehet szerepe – anélkül, hogy minden bekezdés eladási szöveg lenne.
Egy jól megírt cikk végén mindig tudsz releváns terméket vagy szolgáltatást ajánlani anélkül, hogy túl nyomulós lennél. Sajnos azonban legtöbbször 2 végletet látok:
- Amikor valaki az egész cikket egy termék eladása köré írja, nem pedig a vevő problémája köré, és ezzel totál elveszíti az olvasó érdeklődését már a legelején
- Vagy amikor csodálatos tudományos értekezéseket olvashatunk a saját vagy a ChatGPT agyából kipattanva, ám az égvilágon semmiféle releváns cselekvésre felhívás, ajánlás nincs a cikkben elhelyezve
Gondolom, mondanom sem kell, hogy egyik sem lesz jó. Ahogy azt ebben az írásban már többször hangsúlyoztam, a blogcikknek a látogató problémáira, vágyaira kell reflektálnia, az ajánlásnak pedig egy, a problémát megoldó vagy vágyat teljesítő szolgáltatásnak vagy terméknek kell lennie – ha sikeres vevőszerző folyamatot szeretnénk.
Na jó, de ez nem úgy van, hogy a problémákat már a Gemini-vel megbeszélik az emberek és el sem jutnak ideáig? – teszi fel a kérdést magának (és nekem is) egyre több vállalkozó nap, mint nap.
A hagyományos keresés sem tűnt el
A válasz röviden: nem, az AI nem szüntette meg teljesen a Google-keresést és a továbbkattintást. Az emberek továbbra is keresnek szolgáltatókat, részletes magyarázatokat, véleményeket, tapasztalatokat és konkrét megoldásokat. Sőt: amikor a kérdés személyesebb, összetettebb vagy nagyobb bizalmat igényel, sokan kifejezetten szeretnének több forrást megnézni. Nem csak egy rövid választ akarnak, hanem szeretnék érteni is, ki áll mögötte.
Viszont nem akarom szépíteni: az AI-összefoglalók valóban kevesebb átkattintást hoznak a weboldalaknak. A Pew Research Center 900 amerikai felnőtt böngészési adatait vizsgáló kutatása szerint, amikor a Google AI-összefoglalót mutatott, a felhasználók az esetek 8%-ában kattintottak hagyományos találatra. AI-összefoglaló nélkül ez az arány 15% volt. Ez közel 47%-os visszaesés. Az AI-összefoglalóban szereplő forráslinkekre pedig mindössze az esetek 1%-ában kattintottak. Pew Research Center, 2025
Szóval igen: a „milyen 5 tipp segít X-ben?” típusú, általános cikkeknek ma már sokkal nehezebb dolguk van. De ebből nem az következik, hogy nincs értelme blogolni. Inkább az, hogy nem az a cél, hogy mindenki átkattintson hozzád egy gyors válaszért. Az a cél, hogy amikor valaki nem csak egy gyors választ, hanem saját tapasztalatot, árnyalatokat, konkrét példákat vagy egy megbízható szakembert keres, legyen mit megtalálnia nálad.
Az AI Overviews és az AI Mode működéséről korábban mi is írtunk bővebben. A Google hivatalos útmutatója szerint ezek mellett is a megszokott SEO-alapelvek maradnak relevánsak: a kereshető, jól felépített, hasznos és megbízható tartalom. Nincs külön „AI-optimalizálás”, ami garantálná a megjelenést. A Google dokumentációja szerint az AI-funkciók releváns linkeket is mutatnak, hogy az emberek további oldalakat fedezhessenek fel.
Ráadásul a Google saját megfigyelése szerint az AI-összefoglalók melletti keresési találatokból érkező kattintások jobb minőségűek lehetnek: az ilyen látogatók nagyobb eséllyel töltenek több időt az oldalon. Ez nyilván nem garancia sem forgalomra, sem ügyfélszerzésre, de jól mutatja, miért nem csak a kattintások darabszámát érdemes nézni.
Vagyis nem az a kérdés, hogy az AI átveszi-e az egész keresést. Hanem az, hogy amikor valaki tovább akar menni az összefoglalónál, talál-e nálad olyan tartalmat, ami valóban segít neki.
Az AI-chatbotok is konkrét, hiteles forrásokat keresnek
A közhiedelemmel ellentétben az AI kereső nem orákulum. Nem magától tudja azt a sokmindent, amit tud. Hanem – dobpergés – az internetre feltöltött tartalmakban keres. Igen, például abban is, amit te töltöttél fel. Amikor valaki azt kérdezi egy AI-chatbotban, hogy „hogyan válasszak dietetikust?”, „mire figyeljek, ha kiégés miatt coachhoz fordulnék?” vagy „milyen ajándékot vegyek egy érzékeny bőrű barátnőmnek?”, a jó válaszhoz konkrét, megbízható webes tartalmakra van szüksége a mesterséges intelligenciának.
Ezért is értékes, ha a weboldaladon világosan kiderül:
- pontosan kinek segítesz;
- milyen problémákkal dolgozol;
- mi a szemléleted;
- milyen tapasztalataid vannak;
- milyen konkrét kérdésekre adsz választ.
Nem lehet és nem is érdemes garantálni, hogy egy AI ajánlani fog. De ha nincs saját, átgondolt tartalmad, akkor jóval kevesebb esélyed van arra, hogy egyáltalán megjelenj a releváns online beszélgetésekben. Ami nincs fent az oldaladon, a blogodon, csak a fejedben van meg, abban egészen biztosan nem fog tudni keresni.
Minőség > mennyiség
Mi következik mindebből? Egyszerű: ma már nem kell minden héten kötelezően blogolni. Nem kell minden felkapott kulcsszóra cikket gyártani. És nem kell úgy írnod, mintha egy keresőrobot lenne az elsődleges olvasód. (Mondjuk eddig sem így kellett volna…)
Tedd inkább ezt:
- Írj ritkábban, de olyan témákról, amelyekről tényleg van saját gondolatod.
- Válaszolj blogbejegyzés formájában azokra a kérdésekre, amelyeket az ügyfeleid újra és újra feltesznek – minél jobban unod már a saját mondókádat, annál több embert fog érdekelni blogbejegyzés formájában!
- Mutasd meg azokat az összefüggéseket, amelyeket a munkád során látsz.
- Merj konkrét lenni a témaválasztásaidat illetően – ahogy a „mindenki” nem jó célcsoport, úgy a szakterületed általános témái sem fognak messzire vinni a vállalkozással
Az AI korában nem a blog szerepe értékelődött le egy vállalkozás életében, hanem az unalmas, általános, „tájékoztató jellegű” blogok veszítették el a jelentőségüket. Az egyedi hang, a tapasztalat és a speciális, de közönségedet érdeklő témák viszont új kapukat fognak megnyitni neked.