2025. június 28-tól életbe lépett egy új európai szabályozás, az European Accessibility Act (EAA), amely előírja, hogy a legtöbb digitális szolgáltatásnak – köztük weboldalaknak, webshopoknak, mobilalkalmazásoknak is – akadálymentesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a digitális felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok bárki számára használhatók legyenek, beleértve a látás-, hallás-, mozgás- vagy kognitív nehézségekkel élő felhasználókat is.
Mit jelent az akadálymentesség a gyakorlatban?
Jó, de mit jelent egy weboldal esetében, hogy akadálymentes? – kérdezheted most. És valóban, kicsit furcsán hangzik ez a kifejezés, hiszen az épületek kapcsán szoktuk meg elsősorban. Nézzük meg!
Egy akadálymentes weboldal lehetővé teszi például, hogy a tartalom képernyőolvasóval is értelmezhető legyen, a navigáció működjön egér nélkül is (a billentyűzet nyilaival), a színkontrasztok megfeleljenek a látássérült felhasználók igényeinek, a képekhez pedig legyen alternatív szöveg (alt text). Emellett az űrlapok, gombok és más interaktív elemek is könnyen elérhetők és működtethetők kell, hogy legyenek.
Ezek persze csak példák: a törvény egy szabvány betartását irányozza elő, ami egy nagyon hosszú és összetett kritériumlista – technikai és design követelményekkel. Maga a szabvány 3 szintet határoz meg (rendkívül kreatívan: „A”, „AA” és „AAA”), és a törvény az egyes szintnek („A”) való megfelelést írja elő – egyelőre.
Kiket érint a szabályozás?
A törvény minden olyan vállalkozásra és szolgáltatóra vonatkozik, aki digitális szolgáltatást nyújt a lakosság számára az Európai Unión belül. Ide tartoznak többek között a webáruházak, online oktatási platformok, banki felületek, közlekedési szolgáltatók, távközlési cégek, streaming szolgáltatók vagy digitális dokumentumokat értékesítők. Akkor is érdemes figyelni a szabályokra, ha valaki egyéni vállalkozóként működik, például tanfolyamot árul online vagy szolgáltatást nyújt a weben keresztül.
Létezik mentesség?
Bizonyos esetekben igen. Mikrovállalkozások – azaz tíz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a kétmillió eurót – mentesülhetnek a szolgáltatások akadálymentesítési kötelezettsége alól. Fontos azonban, hogy ez nem automatikus: a mentességet adott esetben igazolni és dokumentálni kell. Emellett egyes régi termékek vagy szolgáltatások esetében, amelyek már 2025 előtt is elérhetők voltak, átmeneti felmentés lehetséges 2030-ig.
Mi a teendő?
Akinek van saját weboldala, online szolgáltatása vagy digitális felülete, érdemes minél hamarabb megvizsgálnia, hogy az megfelel-e az akadálymentességi elvárásoknak. Ha nem, célszerű lépésenként javítani a hiányosságokat, például megfelelő kontrasztokat beállítani, alternatív szövegeket pótolni, biztosítani a navigálhatóságot és az űrlapok helyes működését. Egyes esetekben hivatalos akadálymentességi nyilatkozat készítése is szükséges lehet – bár szerintem ez a mikrovállalkozások számára valószínűtlennek tűnik.
Miért érdemes erre odafigyelni?
Az akadálymentesítés nem csupán jogi kötelezettség, hanem egyúttal befektetés is: bővíti az elérhető felhasználói kört, javítja a felhasználói élményt, és hosszú távon versenyelőnyt jelent. Ha egy weboldal vagy webshop akadálymentesen képes működni, az nem csak a látási- vagy hallási nehézségekkel élőknek teszi könnyebbé a használatot, hanem gyakorlatilag mindenkinek – például mobilhasználók, idősek vagy technikailag kevésbé rutinos felhasználók számára is. Sőt, akár neked is, még akkor is, ha egyik csoportba sem tartozol: gondolj csak arra, mikor utoljára próbáltál vásárolni vagy információt találni egy kacifántos felületen mondjuk este, fáradtan – mert „ezt még gyorsan el akartad intézni”.
Most akkor ez jó vagy rossz?
Webdesignerként úgy látom, hogy bár az új akadálymentesítési szabályok bevezetése okozhat némi kényelmetlenséget, a legtöbb elvárás valójában olyan szempont, amit egy jól működő, felhasználóbarát weboldalnál eddig is érdemes volt figyelembe venni.
A szabvány követelményei – különösen a designra és a felépítésre vonatkozó részek – egybeesnek azokkal az alapelvekkel, amiket a saját kurzusomban, a Weboldal Rehab-ban is tanítok. Egyszerűen azért, mert ha egy oldal már egy szemüveges felhasználónak is nehezen áttekinthető, akkor biztosan nem akadálymentes. Márpedig a magyar lakosság közel fele használ valamilyen látáskorrekciós eszközt (szemüveg, kontaktlencse).
Igen, a szabvány néhány helyen túl részletesnek vagy túl technikainak tűnhet – néha nekem is az. De hiszem, hogy még rövid távon is látható előnyökkel járhat azok számára, akik követik ezeket az irányelveket. Jobb felhasználói élményt, átláthatóbb felületeket, és nem mellesleg: bizalmat épít.
Ha kérdésed van a saját oldaladdal kapcsolatban, szívesen segítek eligazodni.